A Pauntz, Elysium, később Erzsébet filmszínház egy pékség udvarán üzemelt. A 750 férőhelyes Intimben Erzsébeten utolsóként kezdtek el hangosfilmeket vetíteni. A ’30-as évek végén szerződést kötöttek a Metro Goldwyn Mayer magyarországi forgalmazójával, és ennek következtében főleg e vállalat filmjeit vetítették. Ez a mozi is hazafiasabb nevet kapott; Széchenyi lett belőle. A 400 ülőhelyes utánjátszó Pósa, később Corvin mozi olcsó áraival és napi két előadásával vált közkedveltté. A pacsirtatelepi Forum 1933-ban kezdett üzemelni, de négy éven belül be is zárt.
1939-ben nyílt meg a Klapka téren az Árpád mozi, amelyet egy nyugalmazott rendőrtiszt, Papp Vilmos építtetett. Az alulról fűtött premiermoziban a „Csintalan asszonyok” című francia filmet vetítették először. A fent említett 1944-es bombázásban az Árpád mozi is megsérült, így majd' egy évig szüneteltek a vetítések.
Egy évvel később épült fel az újabb bemutatómozi, a Tátra. Az 1100 ülőhelyes, óriási vetítővászonnal rendelkező filmszínház a Pflum mellett Pesterzsébet vezető mozijává vált.
Az 1940-es évek elejére tehát 7 filmszínház működött Pesterzsébeten, amivel országos szinten az élmezőnybe került; már ami a lakosságszám és mozik arányát illette.
1945 nyarán a mozik a pártok fennhatósága alá kerültek. Az Árpádból lett Világosság a szociáldemokratákhoz, a Tátra a kisgazdákhoz, a Pflumból avanzsált Kossuth pedig a kommunistákhoz tartozott. A Corvint - megkülönböztetendő belvárosi névrokonától - szintén átnevezték, Bocskayra. 1948-ban az összes filmszínház állami kézbe került.
Az 1980-as évekre mindössze 3 mozi maradt. 1987-ben hosszas huzavona után megszűnt a Kossuth. 1989-ben bezárt a Világosság is, s az épületben rövid ideig egészen új élvezetek kaptak helyet. Kulturális szerepét a Rátkay - Átlók Galéria 2006-os megnyitásával nyerte vissza. A Tátra tartott ki a legtovább, de 1992-ben a kerület utolsó filmszínháza is becsukta kapuit. |
